Saját fotó
Bótrágy, Kárpátalja, Ukraine
Élni és élni hagyni....

2011. április 30., szombat

Köszönöm Istenem az Édesanyámat!

Anyák napjára

Anyák napja a legszebb ünnepünk, ez a nap, hogy mindent köszönünk.....Ismerősen cseng sokak számára ez a strófa. Egyszerű, s mégis mennyi mindent magába foglal!
Valóban, holnap május elseje, s elhozza nekünk a májusi hónap legcsodálatosabb ünnepét - az Anyák napját! Anyának lenni nagyszerű érzés,ehhez fogható csoda nincs több a világon! Igaz ez nem saját személyes tapasztalatom, én magam még csak az anyasághoz vezető út első lépcsőfokára léptem... Olyan bölcs sokat tapasztalt anyák egybehangzó kijelentése ez és olyan határozottan állítják, hogy kénytelen az ember elhinni. Az anyai szeretet soha meg nem szűnő, örök. Mindig kész megbocsájtani, felejteni a rosszat és csak a jóra emlékezni.
Ma már természetes, hogy megüljük ezt az ünnepet, amely társadalmi szempontból égető problémára irányítja a figyelmünket: a család, az anyaság tisztelete és megbecsülése nélkül nincs emberi és nemzeti jövő.
Az igazi anya mindig egy biztos pont az életünkben. Mater semper serta est, mondja a római jog, amely máig például szolgál. Igaz a mai modern világ elismeri a mesterséges megtermékenyítést is, amikor más a "biológiai"anya, s más az, aki felneveli a gyereket. Nos ez esetben el lehet vitatkozni azon, hogy melyikük is az igazi értelemben vett anya....
Valljuk be őszintén ez a nap tökéletesen alkalmas arra, hogy lecsillapítsuk az időnként megszólaló lelkiismeretünket: nem törődünk eleget azokkal, akiket valójában nagyon szeretünk....Nos az anyák úgy vannak kódolva, hogy találnak mentséget arra is, ha éppen éppen el felejtkezünk róluk. Nekik ilyen a természetük.....
Én nagyon a nagyon szerencsés emberek kategóriájába tartozom Édesanyám tekintetében. Ő igazi nagybetűs ÉDESANYA  a szó legszebb értelmében. Jó példával járt elől a gyermeknevelésben, mindig minden titkomat, bajomat elmondhattam neki és elmondhatom ma is. Volt idő, amikor el sem tudtam képzelni az életemet nélküle, sírás kerülgetett a szülői háztól való elszakadás első gondolatára is...Mára "megérett" ez a dolog nálam, mint a jó bor... Tudom bárhová vessen is a sors én mindig az ő egyetlen, imádott lánya maradok! 
Boldog Anyák Napját Anyukám!



2011. április 29., péntek

"Regős" Sziránszki József verse a rovásírásról


        Rovásírás

Fekszik egy fa lenn a sírba,
Rovással van beleírva,
Magyar vitéz keze nyoma,
Le van vésve gondolata.
Ezer éves ősi emlék,
Vitéz rótta ez nagyon szép,
Fába vésve írogattak,
Ez járta az ősmagyarnak.
Így jegyezték le gondjukat,
Örömüket és bánatukat,
Így üzentek egymás között,
A rovásírás mindig örök.
Az tudja csak elolvasni,
Aki magyar kíván lenni,
Idegennek furcsa jelek,
Régi módra így felelek.
Honfoglaló nagy vezérek
Rovásírással beszélnek,
Így üzenték meg egymásnak,
Új magyar hazát találtak.
Én is magyar ember vagyok,
Mert a fába bele rovok,
Én is így üzenek néktek,
Az utókor magyar nemzedéknek.
Kevesen rónak már vele,
Bár a világ lenne tele,
Rovással és ily jelekkel,
Az ősi hazaszeretettel.
Ez a múltunk szép emléke,
Az őseinknek létezése,
Bizonyságot tesznek róla,
Ez is ide van már róva.
Írok bizony mélyre vések,
Így múlnak még az évek,
Ezer év után is látszik,
Ez az írás le nem ázik!
2000. Új kenyér hava 6.
"Regős" Sziránszki József verse a rovásírásról

2011. április 27., szerda

Hitek és tévhitek a kettős állampolgárságról.....

Egy címeres papírban testet öltő illúzió marad csak a magyar állampolgárság azon kárpátaljai lakosok számára, akik Európán belüli szabad utazást, vízummentességet, magyarországi szociális és egészségügyi kedvezményeket
reméltek az egyszerűsített eljárással történő honosítástól – írta az ungvári Zakarpatszka Pravda című hetilap legfrissebb száma.
Teljesen logikus, amit a hivatalos Budapest állít, azaz hogy az állampolgársággal járó juttatások igénybevételéhez magyarországi lakóhellyel kell rendelkezni, és a magyar költségvetésbe kell az adót befizetni – mutat rá a magyar kettős állampolgársággal foglalkozó írásában Natalija Petervari, a lap főszerkesztője, a Prágából sugárzó Szabadság Rádió ungvári tudósítója. A kérdésről Magyarországon is tájékozódó cikkíró szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos ukrajnai félreértések abból származhattak, hogy az ukrán média nem kapott kimerítő tájékoztatást sem Budapesttől, sem pedig az ukrajnai magyar külképviseletektől. Ebből adódóan rengeteg alaptalan feltevés keletkezett az ügyet illetően – fogalmazott.
A szerző, utalva azokra az elmúlt hetekben megjelent kijevi politikusi nyilatkozatokra, amelyek Ukrajna vonatkozásában nemzetbiztonsági fenyegetést vizionáltak a kettős állampolgárság kapcsán, kifejtette: a politikusok aggodalmaskodása bizonyos fokig érthető, mivel Budapest nem kommentálta különösebben a magyar állampolgársági törvény módosítását. Nem csoda tehát – így a cikkíró –, hogy a kérdést előítéletek és pletykák hálója fonta be, amelynek kibogozása nehéz, de nem reménytelen feladat, ha az érdeklődő illetékes helyen, hozzáértő szakemberektől kér magyarázatot.
Petervari Budapesten Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnál tájékozódott a kettős állampolgárság kérdésében. A magyar politikus vázolta a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosítás előzményeit, külön kiemelve a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadását, s azt, hogy az Európai Unió elismeri minden tagországának a jogát saját kisebbségeinek a támogatására. Répás elmondta, hogy a mostani kormány is elsősorban ebből a megfontolásból kiindulva cselekedett, amikor célul tűzte ki a nemzet egyesítését, s módosította az állampolgársági törvényt is. Mint hangsúlyozta, ez a diszkrimináció megszüntetését célozta.
Petervari szerint csalódniuk kell azoknak a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljaiaknak, akik arra számítottak, hogy ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznek majd a magyar állampolgárság birtokában, mint a Magyarországon élők. Ez közel nincs így – mutatott rá, idézve Répás Zsuzsannát, aki hangsúlyozta, hogy a magyar törvény nem ismer különböző kategóriájú állampolgárt, ám több olyan jogosítvány létezik, köztük a szociális és egészségügyi juttatások, amelyek nem az állampolgársághoz, hanem a lakóhelyhez kötődnek. (MTI)

2011. április 26., kedd

Szondi Miklós előadása a rovásírásról - Beregszászon

Április 26-án Kovács Béla EU parlamenti képviselő irodájának meghívására Kárpátaljára, azon belül Beregszászra érkezett Szondi Mikós rovástörténész, előadó.
 Első előadására 26-án, 17 órai kezdettel került sor a képviselői irodában. Erre a rendezvényre elsősorban a rovásírást már ismerőket vártak a szervezők. Olyan embereket, akik a kárpátaljai rovásmisszió oszlopos tagjai lehetnek a közeljövőben.
Az előadás nagyon tartalmas volt. Érdekes módon minden jelenlévőt bevont Szondi Miklós az előadásába. Ősi betűinket nem csak leírtuk, jövesztő szavakkal memorizáltuk, hanem el is mutogattuk őket, mintha egy élő activity showba csöppent volna a jelenlévő. Nagyon érdekes és új megközelítése volt ez a rovásbetűk memorizálásának, s itt jegyezném meg, hogy nem mellesleg nagyon hasznos is. Kitűnő közösségépítő, formáló jellege volt az délutánnak.
Mindig felemelő érzéssel tölt el, ha egy könyv úgy kerül a birtokomba, hogy azt az író előtte dedikálja. Így történt ez most is, az értékes előadás mellett önköltségi áron juthattak hozzá az érdeklődők Szondi Miklós: "Történelmünkhöz magyarul", valamint "Róni tanulok" című könyveihez.
Április 27-én délelőtt a Beregszászi Magyar Gimnáziumban, délután pedig a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán hallgathatják meg az érdeklődők Szondi Mikós: " Hogy ne legyen sok a rovásunkon " c. előadását




2011. április 23., szombat

Rejtett kamerával figyelik Ukrajnában a magyar honosítást kérőket

Rejtett kamerás felvételt helyeztek el ismeretlenek az egyik internetes videómegosztó portálon azokról, akik csütörtökön állampolgársági esküt tettek az ungvári magyar főkonzulátuson. Bár az ünnepélyes esemény időpontját és helyszínét nem hozták nyilvánosságra, az erről szóló adatok már órákkal korábban napvilágot láttak az UA-Reporter hírportálon.

Azt, hogy kik készítették a felvételeket nem tudni. A videó Magyarország Ungvári Főkonzulátusa előtt készült csütörtökön. A felvételeken az állampolgársági esküdt tett kárpátaljaiak látszanak.

Az ukrán Alkotmány csupán egyetlen állampolgárságot ismer el, és a hatályos állampolgársági törvény értelmében mindazok, akik egy másik ország állampolgárságáért folyamodnak, elveszítik ukrán állampolgárságukat. A kettős állampolgárság egyelőre semmilyen adminisztratív vagy büntetőjogi szankciót nem von maga után. 




Forrás:  http://www.mon.hu/rejtett-kamerakkal-figyelik-ukrajnaban-a-magyar-honositast-keroket/haon-news-charlotteInform-20110423-0945264326

2011. április 21., csütörtök

" Hogy ne legyen sok a rovásunkon! " - Szondi Miklós előadása Beregszászon

2011.április 26-án 17 órai kezdettel Beregszászon, Kovács Béla EU parlamenti képviselő irodájában tart előadást Szondi Miklós a rovásírásról.
Az előadás címe: "Hogy ne legyen sok a rovásunkon!"

Sok szeretettel várunk minden kedves a rovásírás iránt érdeklődőt, kezdőt és haladót egyaránt!

Helyszín: Beregszász, Illyés Gyula sétány 2

Nagydobronyi hagyományőrzés

  Nagydobronyban virágvasárnap színes szalagokkal feldíszített zöld ágak kerülnek a lányos porták kerítésére. A feldíszített ágak a kerítésen maradnak egészen nagypéntekig, hogy a nagyközségben a locsolkodásra készülő fiúk láthassák, hogy hová is kell betérni majd húsvétkor a hímes tojásokért.
Az idén a "ződág" valóban zöldág, hisz kizöldült már a fűzfa, amelynek az ágait használják erre a célra. Nagydobronyban régi időkre visszanyúló hagyomány, hogy a lányos szülők és nagyszülők a virágvasárnap előtti szombaton este úgynevezett "ződágat" tesznek ki a kapujukra. Erősen tartja magát ez a szokás - hál' Istennek, bár Nagydobronyban senki nem tudná megmondani, hogy mióta teszik ki a "ződágat", de sok-sok generációra visszanyúló hagyománya van. Eredetileg virágvasárnaptól nagypéntekig kellene kint lennie a kapun, de ma már akadnak, akik hamarabb leveszik, pedig ez a hagyománnyal összeegyeztethetetlen. Katona Mária szerint a XX. század első felében még végigvonultak feldíszített zöldágakkal a kezükben falunkon a lányok, közben énekeltek. Mára ennyi maradt az akkori szokásból.
A zöldágat hazavinni a nagyapa vagy az apuka kötelessége, az anyuka és a nagymama pedig feldíszíti színes szalagokkal. Ez jelzi a hímesszedő locsolóknak, hogy hol vannak a lányos házak. Régebben 14 éves korig rakták ki a szülők, de mivel most már a 14 évesek is "nagylányok", újabban inkább csak kb. 10 éves korig tartják a szokást, igaz, hogy már akkor is kiteszik a zöldágat, ha csecsemőkorú kislány van a családban. Ez a szokás csak  Nagydobronyban él, és már nagyon régen. Ugyanakkor sok közeli falutól eltérően itt nem állítanak májusfát, helyette május első vasárnapján a fiúk éjszaka virágot visznek a szerelmüknek, és azt leteszik az udvarán. Például tulipánokkal kidíszítik a lány udvarát, kiírják a nevét, hogy tudja a lány, ki járt ott. De a kerítéshez állított májusfa errefelé - nem úgy, mint a többi településen - nem hagyomány.


A Kárpátalja.ma nyomán

2011. április 20., szerda

Nocsak,nocsak, mi a fene?

  Ezentúl kötelező a sarlót és kalapácsot ábrázoló vörös zászlót kifüggeszteni az ukrán városok utcáin. A parlament ugyanis elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében a győzelem zászlaját, vagyis a vörös, volt szovjet állami zászlót a Győzelem Napján kötelezőszerűen használni kell az ukrán állami zászlóval együtt.

Mindkét zászlót ki kell függeszteni az épületekre, valamint  a
 helyi tanácsok és városi hatóságok
 rendezvényein használni kell – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
Hát erre most mit lehet mondani? Kettőt hátra, egyet előre......

2011. április 19., kedd

A fiatalság dilemmái......talán nem csak Kárpátalján....

Nincsenek könnyű helyzetben a magyar fiatalok Kárpátalján. A Tiszaháton egy tömbben élő magyarságnak nyelvi problémákkal küzdve kisebbek a lehetőségei az érvényesülésre. Az ukrán nyelvet kevesen beszélik elfogadható szinten, holott a városban álláshoz jutni csak jó beszédkészséggel lehet. A gyerekek alig vagy egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba ukrán ajkúakkal, ennél fogva idegen marad számukra ez a nyelv. Felnőtt korukra érzik meg az akadályokat a mindennapi ügyintézések során, és kínossá válik a nyelvi tudatlanság. Ekkor azonban már sokkal nehezebb behozni az elmulasztott éveket. A felnőtt lakosság amúgy inkább az „oroszra” hajlik, az emlékek is erre ösztönzik; a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy előbb-utóbb mégis az ukránnal kell megbirkóznia mindenkinek.
Tiszabökényben, Péterfalván és Forgolányban tanulnak elsősorban a helybéli gyerekek, itt sajátítják az alapokat. Hogy az alapokra majd mi épül, jórészt a szülők döntésétől és a gyerekek szorgalmától függ. A céltudatosság a legjobb módszer a karrierépítésre és jó állás megszerzésére. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az anyagi háttér, vagyis olyan láncolat képzelhető el: pénz-iskola-diploma- jó állás- kiváló pénzkereseti lehetőség. Ezek kölcsönössége, egymástól függése eredményezi, hogy nem minden tehetséges diáknak sikerül jó egyetemre bekerülnie vagy nem minden iskolás szerez diplomát. A családi életkörülmények döntően befolyásolják a fiatalok életútját; a társadalmi különbségek elég korán, már általános iskolában kiéleződnek. Ezt ellensúlyozhatja a már említett céltudatosság, magabiztosság a sikerben. Ha nem is mindig, de általában van rá mód, hogy ha valaki nagyon szeretne valamit elérni, akkor valóban így is történjen. A megvalósítás eszközét kell megtalálni, és minden életkorra gyakorlatilag ugyanaz jellemző ez esetben: szorgalom, kitartás.
Nem igazán lehetne pontosan megmondani, hány éves kortól kerülnek kiszolgáltatott, függő viszonyba a gyerekek, de mindenesetre elég korán: kb. 8-10 évesek a legfogékonyabbak a nagyok „rosszaságaira”. A fiatalok életéből hiányoznak a jó értelemben vett példaképek, ezért gyakran tévútra viszi őket a már „tapasztaltabbak”. Mire felnőnek sok kérdés már eldőlt az életükben és sok probléma vetődött fel. Az ifjúság azon része, amelyik becsületesen a tanulást és a szorgalmat választotta, ill. erkölcsi alapokat fektetett le az életében, sokkal szilárdabb talajon áll 18-20 évesen, melyre lehet építeni. Ők lesznek a valóban sikeresek – ha nem is mindig a pénz dolgában. A világban elfoglalt helyük értelmet ad az életüknek. Számukra komoly felelősséget jelent a családalapítás, ezért későbbre halasztják, mikor már boldogulni tudnak. Ami még ezzel kapcsolatban megemlíthető: mivel nem hirtelen elhatározásból választanak párt, társat maguknak, az ő körükben kevesebb a válás és kifinomultabb az ízlésük – szinte minden téren.


Forrás: Tiszahát

2011. április 18., hétfő

Húsvét - a feltámadás ünnepe



A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a tavaszt váró-fogadó ünnepkörbe tartozik, időpontja minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. 
A Húsvét az azt megelőző időszak a negyven napos böjt lezárásának ünnepe is, ekkor szabad negyven nap után először húst vennie magához a keresztény embernek.
A Húsvét időpontja azonban gyakran vita tárgya volt. Ha csillagászati értelemben vesszük " a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap" formulát, nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház rögzítette azt a számítási módot, amely meghatározza az ünnep helyét. Mára az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez tartja magát.
1997-ben ülésezett az Egyházak Világtanácsa, ahol javasolták, hogy a hagyományos képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény Húsvét időpontját.Ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés. Azonban ezt a reformjavaslatot máig nem fogadták el, pedig az eredeti tervek szerint a bevezetése 2001-ben lett volna.


Húsvétvasárnap dátumai (2005–2019)
ÉvNyugatonKeleten
2005március 27.május 1.
2006április 16.április 23.
2007április 8.
2008március 23.április 27.
2009április 12.április 19.
2010április 4.
2011április 24.
2012április 8.április 15.
2013március 31.május 5.
2014április 20.
2015április 5.április 12.
2016március 27.május 1.
2017április 16.
2018április 1.április 8.
2019április 21.április 28.
 A húsvéti tojás az újjászületés jelképe. A magyar hagyományok szerint a húsvéti főtt tojást a családtagoknak együtt kell elfogyasztaniuk, ugyanis az a családi összetartozást  jelképezi. Így ha valamelyik családtag eltéved az életben mindig eszébe jut, kikkel is fogyasztotta a húsvéti ételeket és mindig hazatalál.


Nálunk Kárpátalján nagyon nagy hagyománya van a húsvéti ünnepkörnek. Erre valójában csak akkor figyeltem fel, amikor is több külföldi ( amerikai, angol, ausztriai ) ismerőseimmel beszélgetve,  szóba került a téma, s csak vállukat vonogatták, mondván náluk valójában nincs már hagyománya a húsvétnak...Ekkor döbbentem rá, hogy azért valójában mi kárpátaljai magyarok ilyen tekintetben igencsak hagyománytisztelő nép vagyunk! Büszkeséggel töltött el, hogy bizony nálunk még él a Húsvét hétfői locsolkodás, mi azért még buzgón festegetjük a tojásokat. Noha mára már a csokitojás és csokinyuszi a sláger, mégis őrizzük a hagyományokat és mellettük bőséggel készítünk igazi kézzel festett vagy éppen hagymahéjban főtt tojásokat.

Nagy hagyománya van a "locsoló keddnek", amikor is a lányok a fiukat oly gyakorta előszeretettel öntik le egy egy vödör vízzel. Mosolyt csal az arcomra a régebbi idők emléke, mi tagadás.....
A húsvéti locsolkodás szokásának alapja a víz megtisztító erejébe vetett hit, amely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, mely szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni és vízzel locsolták le őket. Hogy ennek mennyire van valóságalapja, azt ki ki döntse el maga....





Részleges forráshttp://mek.oszk.hu/00000/00060/html/049/pc004980.html#2
                         http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t
                         

2011. április 15., péntek

Csak zavarnak az emlékműveink......

В Ужгороде Шандора Петефи оставили без сабли 

Péntekre (04.15) virradóra ismét vandalizmus áldozata lett az ungvári Petőfi szobor. Ezúttal a magyar költőóriás kardját törték le ismeretlen tettesek. Kulturális szempontból a megyei központ egyik "névjegykártyája" a szobor. Az ungvári rendőrség eljárást indított az ügyben.....
 Nem első eset, hogy megrongálják a szobrot, 2009 március 15-re virradóra   kb 3 liter fehér festékkel öntöttek le ismeretlen tettesek Petőfi Sándor szobrát.
Kárpátalján 2011 -ben ez a harmadik vandál cselekedet, amit magyar emlékművek ellen követnek el ismeretlen, vagy éppen kézre kerített tettesek....

2_2.jpg














Hm, azért ezt nem értem.....avagy schengeni vízum ide vagy oda, csak Magyarországra utazhatunk vele.....

Felröppent a híresztelés a kárpátaljai magyarság körében, hogy a schengeni vízum igényléséhez szükséges támogató nyilatkozatot csakis KMKSZ tagsággal rendelkező állampolgárok kaphatják meg. Nos mivel nekem épp szükségem volt/van egy ilyen nyilatkozatra,így gondoltam utánajárok a dolognak. Örömmel jelenthetem, hogy a híresztelés alaptalannak bizonyult! A KMKSZ irodában nagyon kedvesen, kulturáltan fogadott az ügyintéző, s így utólag bevallhatom, szégyelltem is magamat elég erősen, az előítéleteim miatt....
Szóval nyilatkozatot kézhez kaptam, igaz a dátumon kell korrigálni, mivel nem tudtam, hogy jeleznem kell az utazási szándékom időpontját. De nagyon kedvesen közölték, hogy bármikor befáradhatok az irodába s átírják a dátumot a már meglévő nyilatkozaton.
Kellemesen csalódtam az ügyintézés folyamatában, de ahogy elolvastam a nyilatkozat szövegét azért felment a pumpám mi tagadás, s a szégyenkezésem is azonmód elillant!
....a beutazási cél kizárólag Magyarország területére korlátozódik. Na ezzel van bajom... Ha egyszer schengeni vízumot igénylek és tegyük fel kapok, milyen dolog  az, hogy csak Magyarországra utazhatok vele?! Ez olyan, mintha a fizetésemet a munkaadóm kikötné, hogy mondjuk csak kenyérre költhetném, holott szabadon rendelkezhetek vele! Szóval nem és nem értem ezt a rendszert....
Erre a kérdésre az ukrán - magyar konzulátuson kell keresnem a választ.





Kapcsolódó: .....micsoda???? Egyházi ajánlás??????
                    "B" kategóriás magyarság....
    A videó forrása:  http://www.youtube.com/watch?v=jIOPmEURgG0

2011. április 14., csütörtök

Változik az Ukrajnát érintő vízumrendszer


Az Európai Bizottság engedélyt kapott arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen Ukrajnával a vízumrendszer egyszerűsítésének ügyében. A döntést április 11-én hagyták jóvá a Miniszterek Tanácsának jogi és belügyi kérdésekkel foglalkozó ülésen. A változások majd Oroszországot és Moldovát is érintik. Az Európai Unió sajtóosztálya azonban nem adott még részletes tájékoztatót arról, hogy milyen jellegű változásokat kezdeményeznek.

Forrás: rionews

Tartsd magad, nemzetem! - énekli Majorosi Marianna a Csík zenekarral


Tartsd magad nemzetem,tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
 
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál,
zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál.
Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak,
elvennék múltadat, ásnák a sírodat.

Táltosok repülnek át az éjen,
s kitűzik az ökör-koponyát.
Sebeinket begyógyítják szépen,
s megvédik majd Árpád otthonát.
De addig szüntelen, légy résen nemzetem,
nézd a sok csillagot, 48’, '56 ott ragyog.
Értsd meg a lényegét, fogjuk egymás kezét,
fogjuk egymás kezét, ahogyan soha még!

Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!





Forrás: http://remuralom.blogspot.com/2011/04/tartsd-magad-nemzetem-enekli-majorosi.html