Saját fotó
Bótrágy, Kárpátalja, Ukraine
Élni és élni hagyni....

2011. február 28., hétfő

Színházi előadás Beregszászon...

A Kárpátaljai Magyar Megyei Drámai Színház egy erdélyi Úz-völgyi népmesét alkalmazott színpadra a " Tekintetes úr "címmel. A bemutatót március 4-én pénteken 18.00 kezdettel tartják.
Az előadás helyszíne a színház nagyterme (Beregszász Munkácsi út 1.) Jegyek a színház titkárságánál igényelhetőek.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

2011. február 27., vasárnap

Nemzetiségtudatból jeles.....avagy interjú a Hungváry Szövetség megálmodóival

Hála Istennek lassan Kárpátalján is beindul egyfajta szellemi ébredése a nemzeti öntudattal rendelkező  fiatalságnak. Belátjuk, hogy ha magyarként szeretnénk élni egy ellenséges közegben, mindenképpen tennünk kell érte!
Minden bizonnyal ilyen megfontolásból hívták életre beszélgetőpartnereim Marcsák Gergely és Fábián György a Hungváry Szövetséget. Az alábbi interjút velük készítettem.

V.Viktória :  - Jól értelmeztem, ti vagytok az ötletgazdái a szervezetnek?

M.Gergely:  - Igen
F.Gyuri: - Szinte egyidejűleg fogalmazódott meg bennünk az ötlet

V.Viktória: - Biztos sokan feltették már a kérdést, hogy honnan az ötlet?

M.Gergely: -  Bennem egy ismerősöm ültette el a gondolatot, de azt hiszem minden nemzetét féltő ember        fejében megfogalmazódik, hogy valahogy segíteni szeretne...
F.Gyuri: - Én olvasgattam, hogy Magyarországon sok szervezet van s jó lenne Kárpátalján is egy ilyen...

V.Viktória: Honnan a Hungváry elnevezés?

M.Gergely: - Azt én találtam ki valójában Anonymus Gestájából való.

V.Viktória: - Hogy látjátok mennyire nagy az érdeklődés a fiatalok vagy éppen a különböző korosztályok részéről?

F.Gyuri: - Eddig mindenki biztatott, hogy jó az elképzelés, ne hagyjuk abba, mert van jövője.

V.Viktória: - Van e egyáltalán olyan korosztály, amit meg szeretnétek célozni, vagy ez nem szempont?

M.Gergely: - A szervezethez vonzani én legnagyobb számban fiatalokat szeretnék, a tevékenység viszont minden korosztályra kiterjed.
F.Gyuri: - Szerintem nem kell korhatárhoz kötni

V.Viktória: - Külön hangsúlyt szeretnétek fektetni a rovásírásra, ugye ennek apropóján kerültünk kapcsolatba egymással. Mi az elképzelés?

M.Gergely: - Az első rovásoktatást mindenképpen nyári táborok ideje alatt képzelem el.
F.Gyuri: - De lehetne a későbbiek folyamán nem csak a táborokban, szerintem helyet a Jobbik iroda tudna biztosítani e célra, újságokban meg lehetne hirdetni, hogy van ilyen tanfolyam

V.Viktória: - Vártok e támogatást valakitől/valakiktől, s ha igen kitől/kiktől?

M.Gergely: - A helyi magyarságszervezetektől nem várhatunk, mert itteni tekintetben apolitikusak vagyunk. Viszont Magyarországi és egyéb Kárpát-medencei  szervezetekkel építjük a kapcsolatot. Nyárra például a magyar Csodaszarvas Egyesület táborába vagyunk hivatalosak
F.Gyuri: - Beszéltünk már Szávay István jobbikos képviselővel, aki szintén örömmel fogadta elképzelésünket.

V.Viktória: - Legközelebbi cél, amit meg szeretnétek valósítani?

M Gergely: - Mindenekelőtt hivatalossá tenni a Szövetséget

V.Viktória: - Végezetül mit üzentek a kárpátaljai magyar fiataloknak?

F.Gyuri: - Szívesen várunk a köreinkbe bárkit, akinek számít a magyarsága, szeretne velünk együttműködni, amíg nincs kész a hivatalos oldalunk addig itt tudnak informálódni az  érdeklődők: http://www.facebook.com/pages/Hungváry-Szövetség/178473248860831

V.Viktória: - Kitartást és sok sikert a munkátokhoz! Köszönöm a beszélgetést!

Tatárlakai korongok 1-2 rész







Ezt a Tatárlakai korongokról szóló két részre bontott rövid filmet érdemes végignéznie minden magyar embernek!

Forrás:  Youtube

2011. február 26., szombat

XIV. Cserkészbál a Kárpátaljai Magyar Főiskolán

Meghívásnak illik eleget tenni... A rováshoz értenek,lássuk a tánc, hogy megy nekik....
Folyt.köv.


Tudnom kell,mert magyar vagyok I. Nemzeti színeink


Az 1848.évi XXI.tv. 1.§-a kimondja,hogy "a nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik."

Az 1949. évi Alkotmány 68.§-a kimondja, hogy " a Magyar Népköztársaság zászlaja: piros-fehér-zöld színű lobogó, közepén a Magyar Népköztársaság címerével."

Az 1957. évi II. tv. kimondja, hogy " A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű."

Ha nemzeti lobogónk színeinek történetét akarjuk megismerni,akkor az államalapítás idejére kell visszamennünk.

Kézai Simon a képes krónika szerzője szerint honfoglaló őseink egészen Gézáig, olyan zászló alatt vonultak hadba, mely szent madarunkat a turult ábrázolta.
Szent István királyunk lobogója a krónikák tanúsága szerint vörös volt. A 11. és 12. században a királyi zászlón megjelent a fehér (ezüst ) szín is ( négy fehér és négy vörös vízszintes csík = Árpád-sáv ). 




Sokan - helytelenül- a piros-fehér-zöld szín megjelenését az 1848/49-es
szabadságharchoz kötik, holott ez a három szín már korábban is megjelent nyilvánosan egy orosz hercegnőnek, Alexandra Pavlovnának, aki Pál orosz cár lánya és a magyarbarát József nádor első felesége volt a kezdeményezésére, aki "....Nógrád magyae zászlaját díszítette fel...." piros-fehér-zöld színű szalagocskával. Ez időben nagyjából egybeesett azzal az európai áramlattal, mely a nagy francia forradalmat követően a nemzeti öntudat ébredésekor több országban elterjedt, így Magyarországon is a királyi zászló helyett a háromszínű nemzeti lobogó jelent meg. Ekkor francia mintára a királyi zászlóhoz toldottak még egy színt, mely így ezzel a forradalom zászlajává vált. " Eleinte csupán a forradalmárok rozettája volt három színű, akár a mi negyvennyolcunk idején a háromszínű kokárda. Eltűnik a királyi zászló,megjelenik a nemzeti lobogó."


Mátyás Szabolcs " Tudnom kell,mert magyar vagyok!" c könyve alapján

2011. február 25., péntek

Hungváry Szövetség a kárpátaljai magyarságért.....


A Hungváry Szövetség, olyan ifjúsági tömörülés, amely szilárd erkölcsi alapokon áll, elfogadja és ápolja a családi és nemzeti hagyományokat, lételeme a cselekvés, áldozatvállalás, példamutatás. Az egyesület a tavalyi év decemberében alakult. A Hungváry név sokat elárul a szervezetről. A Hun előtag a magyarságunkra utal, s a szó másik fele, pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy Ungvári székhelyű egyesületről beszélünk.
A Hungváry Szövetség legfőbb céljának tekinti, hogy egy nemzetmentő programmal segítsen kilábalni a kárpátaljai magyar lakosság súlyos mentális, társadalmi és demográfiai helyzetéből.
A szervezet annak a felismerésnek az eredménye, hogy vannak olyan fiatalok Kárpátalján, akik képtelenek azt a folyamatot tétlenül nézni tovább, hogy a közösségünket és nyelvünket a kihalás szélére sodorjuk.
A Szövetség tevékenységi tervei:

- szavaló és szónokversenyek szervezése
- emlékműsorok szervezése, nemzeti ünnepeink alkalmából
- kulturális rendezvények szervezése
- hagyományőrzés
- honvédsírok ápolása

Szociális tevékenységi terveik:

- karitatív munka
- hátrányos helyzetű fiatalok támogatása
- családvédelem

A Hungváry Szövetségnek ezenkívül konkrét elképzelései vannak oktatási-kulturális, környezetvédelmi valamint nemzetközi területen.
Hitvallásuk: " Minden magyar felelős minden magyarért!"

Jelszavuk: "Csatlakozz hozzánk! Egységben az erő,erőben a jövő!"

Nos a célok kétségkívül nemesek.....Sok sikert, Isten áldja a szervezet munkásságát! Kitartást!
http://www.google.com/ur

2011. február 24., csütörtök

Korszakalkotó megállapítás az ukrán nacionalisták részéről....

Megvan,végre megszületett a korszakalkotó megállapítás! Hogy ez eddig eszünkbe se jutott??! Nem is értem!
Az ukrán nacionalista irányzatú párt vezetője Pavlo Fedaka szerint az ukrán-magyar barátság helyreállítása érdekében le kell bontani a Vereckei-emlékművet. Nahát! Honnan veszi ez a Pavlo Fedaka, hogy mi barátkozni akarunk velük??? Olyanokkal, akik nem tartják tiszteletben a nemztiségünket, lépten nyomon eltipornak, megaláznak bennünket. Mindössze annyi lenne a feladat, hogy egymást elviselve, békességben éljünk. Ehhez viszont az kellene, hogy ne gyalázzák már állandóan a kárpátaljai magyarságot!
A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert pártaktivista szerint a honfoglalási emlékművel kapcsolatos legutóbbi fejlemények bebizonyították, hogy nem szabad VISSZAÉLNI AZ UKRÁNOK HAGYOMÁNYOS TOLERANCIÁJÁVAL. Na hát nem aranyosak? Tolerálnak minket!
Szerinte az emlékmű provokatív jellegű, s ami most történik a Vereckei-hágón az teljesen törvényszerű!
Fedaka úr szerint a kárpátaljai magyarok többsége számára az ukránokkal való normális együttélés, fontosabb, mint a magyarok egykori nagyságát, nemzeti gőgjét jelképező emlékmű lebontása. (szerinte)
Szóval megállapítást nyer lassacskán hogy az emlékmű gyalázása teljesen törvényszerű volt! Csak így tovább, hajrá fiúk! Jó, hogy nem ilyen feliratú pólókban járnak ezek a nacionalista politikusok! Csak úgy barátságból....

Szóval a 115 éve emelt magyar emlékmű a Proszvita nacionalista szervezet szerint is a ruszin-ukránokra nézve rendkívül megalázó jelkép. "Nem több önkényesen összedobált bebetonzott kőhalomnál" Ebből kifolyólag, jogtalan a létesítményt megrongálók felelőségrevonása.
 És ha már nekik úgyis mindent szabad, egyúttal buzdítják az állampolgárokat, ha a hatalom nem tesz semmit ez ügyben, vessék latba erőfeszítéseiket a " nagy magyar revansizmust " jelképező Vereckei kőhalom eltüntetése érdekében.
Hát azt hiszem jó lesz vigyázni,mert ha így haladunk ma holnap Petőfi szobra, s minden más magyarságtudatunkat erősítő nemzeti jelképünk  ilyen sorsra jut majd.......Mert ugye nekik mindent szabad.....

Forrás:Kárpátaljai ukrán nacionalista szervezet: le kell bontani a vereckei emlékművet
          Ukrán Párt: a magyaroknak kell kezdeményezniük a vereckei emlékmű lebontását

2011. február 23., szerda

Illik tudnom,mert magyar vagyok!




A   magyarság és az egész emberiség egyetemes  kulturális örökségének részét képezi a székely-magyar rovás, amely a kialakulásától kezdve a mai napig folyamatosan használatban van a magyar nyelvterület majd minden szegletében. Az utóbbi két évtizedben a rovás megállíthatatlan fejlődésnek indult. Talán ez annak tudható be, hogy a rovás kutatása és használatának elterjedése, talán az egyik legfontosabb eleme a magyar szellemi kultúra megújulásának.
Kárpátalja talán az egyik olyan terület, ahol a rovásírás (használatának tekintetében) eléggé gyerekcipőben jár ( a kivételek erősítik a szabályt ). Ugyanis tényleg vannak kivételek, s kivételes emberek nálunk Kárpátalján. Egyikük Lőrincz P. Gabriella, akinek verseit ifj. Forrai Márton rovással is leírta.
Nos eddigi kevéske tapasztalatom alapján meg kell állapítsam a befogadóközösség nem igen nagy. Sok emberrel beszélgettem, akik például még csak nem is hallottak róla. .......(megjegyzem, nem elítélendő dolog ez, hiszen sok éves tanulmányaim során valahogy engem is elkerült a rovás )
Nem túl rég, felmerült egy Rovás Egyesület létrehozásának a lehetősége. Kaptam ezt a lehetőséget, s hozzá természetesen a megfelelő segítséget, iránymutatást, s némi gondolkodás után, úgy döntöttem élek vele. Meglehetősen nagy munka felkutatni a megfelelő embereket, időpontot egyeztetni, vázolni az elképzeléseket, célokat, terveket, de azt gondolom megéri. S ezidáig valóban minden túlzás nélkül állíthatom az általam megkeresett magas szinten rovással foglalkozó tanáremberek, sőt író,  is akad közöttük mind-mind pozitívan fogadták és üdvözölték a kezdeményezést, merthogy ilyen még nincs itt nálunk Kárpátalján. Akikkel eddig beszéltem mindenki lelkesen támogatásáról biztosított. A legközelebbi megbeszélésem pénteken lesz, remélem onnan is hasonló pozitív visszajelzést fogok kapni.
Az egyesület célkitűzései között elsősorban a rovás gyerekekkel való megismertetése, megkedveltetése, elfogadtatása szerepel.  Ez az első s legfontosabb cél. Aztán a hozzánk hasonló mentalitással rendelkező, rovást kedvelő vagy megismerésére törekvő emberek számára előadásokat szervezni, noha a rovás egyedül is elsajátítható, az írás módjával, történeti emlékeivel, érdekes átfogó alapismeretekkel fűszerezni egy egy ilyen előadást. Egyszóval a rovás terjesztése, a köztudatba való elfogadtatására való törekvés. Nemes cél ez, s remélem Isten segítségével teljesülnek a terveink, elképzeléseink. Ha  minden jól megy legközelebbi e témában való írásomban már konkrétumokról is be tudok számolni!



Nesze neked kettős állampolgárság!!!!

Az ukrán házelnök Volodimir Litvin a kettős állampolgárság szankcionálását szorgalmazza az országban, véleménye szerint az ukrán alkotmány megsértését jelenti az a tény, hogy Ukrajnában élő bizonyos etnikai csoportok nemzeti alapon kapnak második állampolgárságot.
Litvin szerint mielőbb rendezni kellene az állampolgárság kérdésével felmerülő joghézagot, hisz az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárságot, az állampolgársági törvény viszont nem tiltja közvetlenül és semmilyen szankciót nem irányoz elő azok számára, akik megsértik az alkotmányt.
A házelnök szerint ezért mielőbb törvényerőre kell emelni a szlovákok által is elfogadott szankciókat,amellyel gyors eljárás keretében meg lehetne fosztani ukrán állampolgárságuktól azokat a személyeket,akik felvették egy másik ország állampolgárságát.
Litvin állásfoglalása a román és magyar állampolgárság ellen fogalmazódott meg,ugyanakkor figyelmen kívül hagyja Oroszország teljesen hasonló intézkedéseit a Krím-félszigeten.

Szóval így állunk ! Hétfő reggel csörgött a telefonom, a beregszászi konzulátus munkatársa hívott, érdeklődve azután, hogy tartok e igényt az aznapra kapott időpontra, a kettős állampolgárság ügyében ? ( az időpontot még múlt év végén kértem, akkor még nem lévén tisztában néhány dologgal ) Mivel a válaszom nem volt, így nagy sértődötten, s nem kis fölénnyel a hangjában "Maga tudja, de ugye tisztában van vele,hogy legközelebbre  már csak szeptemberre kaphat időpontot? "-  s lerakta a kagylót... Gondoltam magamban, hát teljesen igaza van... Én tudom...  Nekem saját felelőségem eldöntenem, hogy tartok e igényt egy ilyen jogilag tisztázatlan, zűrzavaros helyzetben a magyar állampolgárságra vagy sem? Tudja Isten,de valahogy én eddig is magyarnak érzetem magamat, annak fogom ezután is még akkor is ha egyenlőre semmiképp sem tartok igényt a nagylelkűen felajánlott, ám jogilag abszolút tisztázatlan,sok-sok kérdést felvető kettős állampolgárságra....


Az ua-repoter nyomán

2011. február 22., kedd

Bótrágyi lendület

A Bótrágyi Református Egyház büszkén mondhatja el magáról, hogy neki saját ujsága van. A szerkezete kimondottan egyszerű,de kéthavonta értesíti a gyülekezeti tagokat a születési, esketési, keresztelési, halálozási statisztikákról. Mindemellett Radvánszky Ferenc a gyülekezet lelkipásztora osztja meg értékes gondolatait az olvasókkal. Tudósítanak csendeshetekről, táborozásokról, idős találkozókról, mindig az éppen aktuális dolgokról. Az újság 350 példányszámban jelenik meg, s ingyenesen jut el a református egyháztagokhoz. 

2011. február 21., hétfő

Bús düledékeiden......Verecke

Február 19-re virradóra  újra meggyalázták a Vereckei-hágón a magyarok bevonulásának tiszteletére állított emlékművet. Az emlékmű jogviszonya, hovatartozása sokáig tisztázatlan volt, így a magyar kormány a múlt évben adta át a KMKSZ tulajdonába. Matl Péter helyi szobrász alkotása, az elmúlt években a Kárpát-medence lakosságának zarándokhelyévé vált. A tavalyi év folyamán 2 alkalommal is  érte atrocitás az emlékművet, mindkét alkalommal súlyosan megrongálták, leverték a vasbetonból készült burkolatának egy részét, önkényuralmi jelképeket, s Budapestet az 1939-es eseményekért bocsánatkérésre felszólító szöveget mázoltak az oldalára. 
A mostani elkövetés során felgyújtották az emlékművön található koszorúkat. A tettesek az ukrán nacionalista, soviniszta szervezet a Szvoboda felelős tisztségviselői, sőt egyikük magyar felmenőkkel rendelkező fiatalember. Tettükért az ukrán büntetőtörvénykönyv 2. részének 296.cikkelye alapján csoportos garázdasággal vádolják őket, s e törvény értelmében 4-5 éves szabadságvesztésre számíthatnak.

Az őseink bevonulásának tiszteletére állított emlékmű rongálását mindenképpen magyarság elleni cselekedetként kell, hogy értékeljük. Szobrokat állítunk, tehát jelezzük, hogy itt vagyunk... Itt vagyunk, s bármennyire is nehéz megmaradni magyarnak egy ellenséges közegben, mi mégis próbálkozunk.  Itt vagyunk, s nem önszántunkból élünk idegen országban idegenként, hanem gyarmatosított terület ez a mienk. S hogy miért zavar valakit/valakiket  egy emlékművön elhelyezett néhány koszorú?  Miért zavart Petőfi szobra annak idején Beregszászon? Miért fáj ennyire valakiknek , hogy itt vagyunk? Miért nem szólnak arról híradások, hogy magyarok gyalázták meg például a nagy ukrán költő Sevcsenkó szobrát??? Talán azért, mert mi magyarok tiszteljük a másik nemzet kultúráját, értékeit, múltját!   S ez ügyben igazán van mit tanulni tőlünk!

Magyarságunkat sárba tiporhatják, emlékműveinket ledönthetik, mi akkor is itt vagyunk, itt élünk Európa közepén, s bár néha a sors hozzánk mostoha, életterünk szép lassan beszűkül, mégis megmutatjuk a  világnak, a magyargyűlölőknek, hogy újra lesz koszorú a Vereckei-hágón, amit persze újra fel lehet gyújtani, de ilyen cselekedetekkel mindenki a saját,  sőt egész nemzete szegénységi bizonyítványát állítja ki.....

2011. február 20., vasárnap

Ukrajna "jóindulatában" bízhatnak a leendő kettős állampolgárok

" A magyar politikusok többségében máig él a Nagy -Magyarország nosztalgia,ezért ilyen összefüggésben kell szemlélni a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvényt." - írta szombaton a kijevi " A hét tükre" c. ukrán hetilap.
Azzal összefüggésben, hogy jelent e Ukrajnára nézve potenciális veszélyt a magyar kettős állampolgárság megszerzése, a szerző megállapítja,hogy  kárpátaljai magyarság lélekszáma ugyan csekély, " de egy nagyon konszolidált, az anyaországhoz egyértelműen kötődő, szinte kizárólag magyarul beszélő közösségről van szó, s az életét a magyar állampolgárság aligha fogja gyökeresen megváltoztatni, ám a jövőben felerősödhet részéről a területi autonómia követelése.." ( á, szóval itt van a kutya elásva )
A szerző rámutat cikkében,ha az ukrán állampolgársági törvény egyszer mégis el kezd működni, akkor ezek a zömmel egyszerű emberek nehéz helyzetbe kerülnek majd....(ugye milyen megnyugtató?)
Nos a helyzet valójában elgondolkodtató.....Lényegében igaz, hogy a hatályos ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot. Más kérdés, hogy nem alkalmazzák ezt a törvényt....lehet tényleg csak idő kérdése?


Forrás: Ukrán hetilap: a Nagy-Magyarország utáni vágy van a kettős állampolgárság mögött

Credo - kicsit másként.....

Február 25-én, 17.30 órai kezdettel Credo klub nyílik Beregszászon az Illyés Gyula sétány 2. szám alatt.

A tervek szerint a Kárpátaljai verséneklő együttes havonta egyszer egy kötetlen beszélgetésre invitálja mindazokat,akik úgy gondolják, hogy vidékünkön nem minden a helyes irányba mozdul. A találkozások címe: "Beszéljük meg!"

Forrás:  http://www.kmmi.org.ua/news?menu_id=2&ar_id=165

2011. február 19., szombat

A kedvteléstől a civil kezdeményezésig....

A rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták,de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy leginkább fába, ritkábban kőbe vésték, rótták. A magyar kultúra múltjának egyik legvitatottab pontja az, hogy volt e honfoglaló eleinknek saját írása. Évről évre bizonyosabbá válik, hogy őseink írástudó népként érkeztek a Kárpát-medencébe. A rovásírás elemeit a magyarság a honfoglalás előtt, a keleti szállásterületeken sajátította el.

Aki megismerkedik a rovásírással, nyugodtan mondhatom (saját példámból kiindulva), hogy rövid időn belül a szerelmesévé válik. S noha első pillantásra valójában azt gondolná az ember, hogy ez egy elképzelhetetlenül nehéz és bonyolult jelrendszer, ha kicsit utána vagy mögé néz a dolgoknak, gyorsan rájön, hogy ez mégsem igy van.

Jómagam egy számomra nagyon kedves, hozzám közel álló, székely barátom révén kezdtem el  ismeretséget kötni a rovással. S kezdeti fenntartásaim ellenére igen hamar közeli barátságba kerültem az ősi írással. Aztán Erdélyben tett látogatásom alkalmával kaptam tőle ajándékba egy könyvet, nevetezesen  Gárdonyi Géza "Egri csillagok" című művét - rovásírással.

Ott akkor felolvasott belőle egy részletet, s én csak néztem ámulva, s "csodabogárként" definiáltam magamban. Közben kicsit irigykedtem is a tudományára, ahogy abszolút természetesen, meg nem akadva, folyékonyan olvasta a rovott sorokat....Akkor  elhatároztam magamban, hogy én is megtanulom a rovás írást-olvasást. S az elhatározást tett, majd sok-sok gyakorlás követte. Nagyon megfogott a rovás formavilága, eredetisége, szépsége. Az igazsághoz tartozik az is,hogy eleinte vért izzadva verekedtem végig magamat a könyv első lapjain,s néha néha feladtam az olvasását. Úgy éreztem magamat,mint amikor az úszni nem tudó embert mélyvízbe dobják. De aztán mindig visszatértem az olvasásához,s napról napra jobban ment.Ma már mindennapjaim részévé vált.

De ahogy az lenni szokott, nem jó az embernek egyedül....még tanulni sem.... Így egy ideje elkezdtem  kutakodni, hogy nálunk Kárpátalján van e olyan egyesület, amely a rovásírással foglalkozik, előadásokat szervez, hogy ezáltal is fejlesszem az általam igencsak hézagosnak ítélt tudásomat a rovásról.
Mivel nem találtam semmit igy felvettem a kapcsolatot  a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet vezetőjével, Dupka Györggyel ez ügyben.Tőle tudtam meg, hogy Munkácson a Popovics Pál vezette cserkészcsapat foglalkozik hozzánk legközelebb a rovással. A másik "nem hivatalos" csoport a II.Rákóczi Ferenc KMTF (Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán) működik,vagyis ott néhány diák önszorgalomból foglalkozik a rovással.
Dupka György révén kapcsolatba kerültem a Zselicky házaspárral,Gabriellával és férjével Zoltánnal,aki filozófus, s mellette rováskutató a régi magyar írásbeliség szakértője. Rövid emailos egyeztetések, tervek, elképzelések felvázolása után felmerült egy egyesület létrehozásának lehetősége.Olyan emberek számára,akik hasonló gondolkodással érdeklődési körrel rendelkeznek.

Egyenlőre ott tartunk, hogy körvonalazódni látszik egy elképzelés, vázaltokban elkészült az egyesület működési tervezete, megfogalmazódtak a célkitűzései. Hétfőn a beregszászi Európa Magyar házban lesz az első megbeszélésünk Zselicky Gabriellával, s remélem addig kapok visszajelzéseket az általam megkeresett személyektől is.
Hát lássuk, sikerül e létrehozni egy olyan egyesületet, amelyre az előzetes előrejelzések szerint mindenképpen lenne igény.....

Foly.köv.

2011. február 18., péntek

Kárpátalja magyarsága a népszámlálások tükrében

Kevesen tudtuk mostanáig,hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában a már akkor elfogadott európai gyakorlatnak megfelelően 10 évente rendeztek népszámlálást. Igy vidékünkön az első népszámlálásra több, mint 125 évvel ezelőtt 1880-ban került sor. Akkor a Kárpátalja mai területén 409 ezren éltek. Abból a lakosság egynegyede, több mint 105 ezren magyarnak vallotta magát. A csehszlovák érában Kárpátalján két népszámlálást tartottak.1921-ben és 1930-ban. Az anyaországhoz történt visszacsatolás után 1941-ben ujabb népszámlálásra került sor. A szovjet érában  több alkalommal 1959-ben,1970-ben,1979-ben és 1989-ben is tartottak népszámlálást.
Ukrajnában eddig mindösszesen egyet tartottak 2001-ben.
Lássuk a rendelkezésre álló adatok alapján a kárpátaljai magyarság számának változását és alakulását 1880-2001 között.
1880-ban a mai Kárpátalja területét kitevő 4 vármegyében 105.343 ember vallotta magát magyarnak.(25.8%) 1910-ig a magyarság száma növekvő ekkor 184.287 a magyarok száma  (30.8%). Az 1921 népszámlálásnál a helyzet lesújtó, mintegy 70 ezerrel kevesebben, 111.052 vallották magukat magyarnak. A nagyarányú csökkenésben szerepet játszott az emberek tömeges kivándorlása a tengerentúlra, az  I. világháború és a trianoni határok létrejöttét követő áttelepülések.
1921-1941 között a magyarok száma megduplázódott. Az 1941-es népszámláláson 233.840 ember vallotta magát magyarnak(27.4%) A háborús események és a magyar férfiak szovjet lágerekbe való elhurcolása erősen éreztette hatását.1946-ban 66 ezren vallják magukat magyarnak( 8.7% !)
1979-ig  növekszik a magyarok száma 158.466 ember vallja meg magyarságát(13.7%)
Az 1989- es utolsó szovjetunióbeli és a 2001- es első összukrajnai népszámlálás között eltelt közel 13 esztendő alatt a kárpátaljai magyarság száma közel 4.5 ezer fővel csökkent

Hogy mit hoznak a következő esztendők? Hány magyart regisztrálnak majd a következő népszámláláskor a településeinket végigjáró számlálóbiztosok? ( 2012-ben esedékes) Nem lenne célszerű jóslatokba bocsátkozni....Annyit azonban óvatosan megjegyezhetünk,hogy a tömeges áttelepülések ideje talán lejárt.....( persze az is igaz,hogy jöhet bármiféle hullám,s az állóviz gyorsan megmozdul...)

Forrás:   http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1taljai_magyarok

2011. február 17., csütörtök

.....micsoda???? Egyházi ajánlás??????

Hát,mit mondjak,nincs egyszerű dolga az ember lányának,ha mostanság schengeni
vizumhoz szükséges támogatói nyilatkozat ügyében keresi fel a KMKSZ alapszervezeti elnökeit. " Ezt tettem én is,vesztettem én is....." kezdhetném a mondanivalómat a népszerű sláger soraival....
Tudatában a felröppenő,ám általam mégis némi jóindulattal kissé abszurdnak tartott hiresztelésnek -miszerint a szervezet csak a KMKSZ tagsági igazolvánnyal rendelkezőknek adja ki a kérdéses nyilatkozatot - kerestem fel ma a helyi alapszervezeti elnököt. Rögtön az elején leszögezem,az általam hihetetlennek vélelmezett feltételezés bizony valós alapokon nyugszik!
A KMKSZ alapszervezeti elnöke nagyon kézségesen fogadott. Nagyon kedvesen  ugyan,de közölte velem,hogy jelen állás szerint támogatói nyilatkozatot valóban csak tagjaik kaphatnak. De felajánlotta( szintén nagyon kedvesen) ,hogy 3 havonta lehet kezdeményezni tagfelvételt a szervezet kötelékébe,s ha gondolom,tegyem meg, s a felvétel után semmi akadálya nincs a támogatói nyilatkozat kiadásának. Ez tehát az "A " variáció amivel megjegyzem nem áll szándékomban élni.
A "B" variáció pedig nagyon egyszerű, kérjek egy  lelkészi ajánlást helyi lelkésztől.( Lelkészi ajánlás...hm...az meg mi?) Fogjam az ajánlást s menjek be vele Beregszászba a központi KMKSZ irodába,s ott kérvényezzem a nyilatkozatot.
A helyzet elgondolkodtató.....A történelmi egyházaknak joguk van kiadni olyan nyilatkozatot,amely helyettesiti a tagsági igazolványokat. Hát nem érdekes? Korábban olvastam róla,hogy Zán Fábián Sándor a Kárpátaljai Református Egyház püspöke ugy nyilatkozott,hogy ők ajánlást nem adnak ki,mert ugyan megtehetnék,de nem akarják befolyásolni az emberek bármelyik szervezethez való viszonyát.( KMKSZ, UMDSZ) Na hurrá! Aztán olvasom,hogy Bendász Dániel a görög katolikus egyház beregszászi esperesi kerületeinek főesperese tájékoztat,hogy ők viszont adnak ki ilyen nyilatkozatot! Nagyszerű,még ebben is a "B" kategóriába tartozom,mivel református vagyok!
Ülök s gondolkodom......
Tehát a kárpátaljai magyarság 2 részre van osztva. "A" és "B" kategória. Az "A"-sok kapnak támogatói nyilatkozatot,a "B"- sek nem.
Vasárnap, istentisztelet után megkeresem a helyi lelkészt,s kiváncsian várom,hogy fog folytatódni ez a számomra kissé zűrzavarosnak tűnő történet. Mire kiderül valószinűleg elmegy a kedvem a "nagy utazástól" Vagy ki tudja,lehet épp ez a cél?

Kapcsolódó: Magyar igazolvány,te csodás!

Folyt.köv.

Magyar igazolvány,te csodás!

2010 nyara óta áll a bál Kárpátalján a magyar igazolványok kiadásának "állitólagos"jogszerűtlensége körül.
Németh Zsolt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az UMDSZ-t terheli a felelősség,amiért Kárpátalján arra jogosulatlanok is kaphattak magyar igazolványt. Számszerűsitve 165 ezer zöld könyvecskét adtak ki,ám a kiváltására jogosult 14 évnél idősebb kárpátaljai magyarok száma szerintük 100-120 ezerre tehető  KMKSZ állitása szerint ( utolsó népszámlálás 2001 decemberében volt Ukrajnában)
Az ügy folyományaként a 2010 évtől csak a beregszászi és az ungvári konzulátusokon lehet kérelmezni a magyar igazolványt.
Az UMDSZ tiltakozik,visszautasitja a vádakat...
Szorosan a magyar igazolványhoz kapcsolódó dolog  a "támogatói nyilatkozat",amit a tavalyi évtől az UMDSZ helyett a KMKSZ állit ki a magyar igazolvánnyal rendelkező kárpátaljai magyarság részére. Nos ezzel kapcsolatban felröppent a hir,miszerint a támogatói nyilatkozat kiadása körül furcsaságok tapasztalatóak.Pontosabban a KMKSZ csak tagoknak,tehát a szövetségébe tartozó egyéneknek  állitja ki a schengeni vizum igényléséhez nélkülözhetetlen dokumentumot.
Lévén én nem vagyok sem UMDSZ sem KMKSZ tag, (de van magyar igazolványom) s pont úgy alakult,hogy egy ilyen támogatói nyilatkozatra lenne szükségem schengeni vizum igényléséhez,lássuk ér e hátrányos megkülönböztetés emiatt? Ma a bótrágyi KMKSZ alapszervezet elnökéhez fordulok ez ügyben(mivel nála kell kérelmezni a dokumentumot)

Folyt. köv.

2011. február 16., szerda

Vendégségben a beregi szőttes mesterénél....avagy kultúrkincseink nyomában.....

Falvainkban már lassan kihal az a nemzedék,amely még látta hogyan termesztik a kendert,részt vett annak feldolgozásában,háziszőtteseket készitett. A mai nemzedék már sajnos nagyrészt nem ebben a kultúrában nevelkedik, legfeljebb csak népművészeti szakkörön(már ha van ilyen az adott településen) ismerkedik meg néphagyományunk titkaival. Mostanában azonban pozitiv változás tapasztalható e téren,ugyanis egyre többen ismerik fel a hagyományőrzés fontosságát.Mert ahogy a mondás is tartja: "Akinek van múltja,jövője is van!" A közelmultig legfeljebb örökségnek tekinthettük a szőtteseket,a szövés eszközeit.
 A Beregujfaluban élő és munkálkodó Orosz Gizella a beregi szöttes mestere, csodálatos beregi szőtteseiről ismert népművész. Nála tett látogatásom alkalmával segitőkészen avatott be a szőtteskészités titkaiba. Keze alól az eltelt 30 eszetdő során a beregi szőttes jellegzetes mintáinak tömkelege került ki. Olyanok, mint: tulipános,szegfűs,őszirózsás,madaras és a hires farkasnyomos szőttes. De elmondása szerint nem csak a virágminták közkedveltek, hanem a geometrikus forma, az 5 szinnel szőtt Rákóczi-minta és a csillagos több változata is. Beszélgetőtársam többek között megosztott velem  egy kedvenc mintájához tartozó legendát is. Ugy tartják,hogy a hires, szinekben gazdag "rákóczis" minta  neve állitólag onnan származik,hogy egy ilyen szőttest teritettek arra a kőre,melyen a fejedelem megpihent. Azóta hivják ezt a mintát Rákóczi-mintának.

Gizi néni munkájának messze földről csodájára járnak. Állandó jelleggel készit boldogságos kendőket,házi áldásokat, násznagykendőket, ballagótarisznyákat, könyvjelzőket, mikor mire van éppen igény. S elmondása szerint bármilyen irányba is változott a világ az eltelt 30 év során  hatalmak jöttek-mentek, de a szőtteseire mindig volt kereslet, s minden bizonnyal igy marad ez a továbbiakban is.

Sok sok érdekes és értékes tapasztalattal  gazdagodva intettem búcsút vendéglátómnak a jó hangulatú délutáni "szakképzés" végén. 




Kárpátalja megszerzését ünneplik az ukránok...

Az ukrán törvényhozás határozatban rendelte el a Kárpátalja Ukrajnához történt csatolása 65. évfordulójának méltó megünneplését. Az egykor Felvidék keleti szegletét képező magyar területet 1945 november 22-én engedte át Csehszlovákia az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak.

A parlamenti határozatot az ukrán Ráda jelen lévő 418 képviselőjéből 316 honatya szavazta meg.
Az ukrán történetirás szerint Kárpátalja jelenlegi területe egykor a nagy Morva Birodalom,később a Kijevi Rusz, majd a Magyar Királyság, Erdély,Ausztria-Magyarország, Trianon után pedig Csehszlovákia részét képezte a történelem viharaiban. Bár a Kárpátaljai Rusz  Szovjetunióhoz csatolását még 1945 junius 29-án eldöntötték Moszkvában,az USZSZK részévé csak november 22-ét követően vált mai terjedelmében a megye.

Az ukrán internetes fórumokon egyre szaporodnak az olyan felhivások a hir hallatán,miszerint a kijelölt ünnepnapon a  kárpapátaljai lakosok- magyarok,ukránok,ruszinok egyaránt - fekete zászlót tűzzenek ki otthonaikra.

Forrás:  Ukrajnában ünnepnap lesz Kárpátalja elcsatolása >>>

2011. február 15., kedd

Van magyar feltámadás!





A parázsból lehet tűz,
A makkból tölgy,
A búzából kalász.
Lesz magyar feltámadás?

Dicső ősök foglalták el a szent hazát,
Kinek rettegte a világ nyilzáporát.
Megvertük a törököt és a Habsburgot,
De egy szép napon az Isten cserbenhagyott.

Favágók kezdték darabolni a tölgyet,
hagyták szenvedni az ezeréves hölgyet.
Véres szilánkokkal lett teli a szent föld,
De esküszünk,lesz még a makkból megint tölgy!

Ha majd a csillagok kedvezően állnak,
Akkor majd megmutatjuk az egész világnak,
Hogy bár drága tölgyünk koronája hervad,
Az új élet már hatvannégy tőből sarjad.

A parázsból végre tűz lett,
A makkból tölgy,
A búzából kalász.
Van magyar feltámadás!


Debrecen,2003.junius 8
Mátyás Szabolcs verse
Forrás: Wikipédia

2011. február 14., hétfő

Jelezzük,hogy itt magyarok élnek....

A Kárpátalja magyarlakta településein átutazóknak minden bizonnyal feltüntek az adott falu cimerével ellátott kétnyelvű település-köszöntő táblák.
Az ukrán nyelvtörvény értelmében az olyan településeken,ahol a kisebbségi lakosok részaránya meghaladja a 10%-ot, ott az adott nyelven falutábla állitható. Erre Kárpátalján 106 magyarlakta város és község jogosult,ám sok helyen pénzhiány(?) miatt még nincsenek felállitva a kétnyelvű  táblák.(Számomra most derült ki,hogy a falutábla,s a településköszöntő tábla nem ugyanaz,de nyilván ez az én szegénységi bizonyitványom...)
Ezt a hiány pótolni jöttek létre a Szülőföldalap támogatásával a kétnyelvű település-köszöntő táblák.Szóval a lényeg a lényeg  település-köszöntő 2 nyelvű tábláink itt ott már vannak(ez is nagy dolog) s a tervek szerint a magyarlakta településeken a Határmenti  Önkormányzatok Társulása ukrán-magyar táblák elhelyezését is tervezi.
Hát adja Isten,hogy igy legyen,kiváncsian várjuk a fejeleményeket!

Forrás:   Kétnyelvű település-köszöntő táblák Kárpátalján - Duna Televízió

2011. február 13., vasárnap

Érvénytelen népszavazás Beregszászon....avagy Beregszász Berehovo maradt...

Múlt....
Bereg-vidék központját 1247 óta nevezik Beregszásznak,amit 1920-ig sikerült is megőriznie a városnak. A trianoni békeszerződés után is tartotta néhány hónapig, mignem a cseh hatalom mindennemű történelmi,etnikai vagy egyéb ok nélkül átnevezte a város Berehovóra. 1945-ben ezt a nevet megerősitették, igy viselte a szovjet érában egészen 1990- ig.Ám 1990-ben a város lakossága megszavazta a város nevének történelmi visszaállitását,amire 1990 november 25-én került sor,ahol is a lakosság igen aktivan részt vett a népszavazáson. A város 20841 szavazóképes polgárából 13842 fontosnak tartotta ezt a kérdést.12451 igen,1001 nem és 384 érvénytelen szavazócédula mellett Beregszász történelmi nevének visszaállitását megszavazták. Ám ezt az akkori politikai vezetés nem tekintette érvényesnek,mivel akkor még nem létezett referendumtörvény Ukrajnában.
Jelen.....
Azóta eltelt 20 év,a kormányváltás után újra teritékre került ez a fontos kérdés.A tavalyi év október 31-én megtartott helyhatósági választásokkal egybekötött referendumon a választásra jogosultak mindössze 47,8% élt a szavazati jogával, igy a referendum a vonatkozó ukrán törvények értelmében érvénytelen lett. A sajtóban közölt  eredmények szerint a választópolgárok közül Beregszász történelmi nevének visszaállitása mellett 4668-an,ellene 4358-an voksoltak Az érvénytelen szavazatok száma 1016 volt. Tehát az igenek a nemekkel és az érvénytelen szavazatokkal szemben nem voltak többségben.
Vannak akik hamisitásra gyanakszanak,hiszen az eddigi gyakorlat azt mutatta,hogy az érvénytelen szavazatok száma nem szokta meghaladni az 1-2 százalékot. Hozzáértők szerint a választást könnyű volt elszabotálni azzal,ha valaki/valakik érvénytelen szavazatot dobtak az urnába(mindkét választ beikszelték). Már a szavazás napján is több panasz érkezett,miszerint ukrán nemzetiségű szavazóknak magyar,magyar nemzetiségűeknek pedig ukrán szavazólapokat adtak.
Jelen....

Beregszász tehát valószinűleg Berehovo marad......... hivatalos okmányokban  mindenképp.....egyenlőre legalábbis......de azért a szivünkben Beregszászként él, s talán ez a legfontosabb....


2011. február 12., szombat

A Szvoboda Párt magyarellenes akciói Kárpátalján

2008 márciusában a Kárpátaljai Megyei Tanács épülete előtt többek között a Szvoboda és az Ukrán Nemzeti Párt Galiciából verbuvált,körülbelül 100 aktivistája a Szvoboda zászlói alatt a következő feliratú táblákkal tiltakozott a munkácsi várban felállitott turulszobor és a vereckei honfoglalási emlékmű ellen: "El a magyar imperializmussal Ukrajnából!", " Budapest kérjen bocsánatot a Kárpáti Ukrajnáért!"," Tüntessék el Kárpátalja ukrán földjéről az idegen szimbólumokat!"
2009 őszén az ukrán állami televizióban a Szvoboda Párt elnöke felrótta a kárpátaljai magyaroknak,hogy emlékműveket állitanak Ukrajna területén. Mint hangsúlyozta a magyarokkal ellentétben az ukrajnai románok,szlovákok és más kissebségek megértették,hogy ez nem célszerű. Szerinte azok,akik emlékműveket állitanak,azt jelzik,hogy ott vannak,s adandó alakalommal az emlékműveknél húzzák meg az új határt.
A szvobodások szerint a Beregszász központú nemzetiségi járás kialakitásával kapcsolatos,s Budapest által is felkarolt elképzelések célja az,hogy megvalósulásuk esetén a helyi magyarok  referendumon kérhessék a terület Magyarországhoz való csatolását.
Az adásban megszólaltatott ukrán politológusok törvénybe ütközőnek nevezték a magyar nemzeti zászló,a magyar helyiségnevek használatát,a magyar himnusz éneklését a kárpátaljai tömbmagyarság településein.
S az egyik leglényegesebb dolog: a Szvoboda Párt kárpátaljai szervezete tavaly megóvata az illetékes területi választási bizottságnál a Beregszász város történelmi magyar nevének visszaállitására igent mondó érvényes helyi népszavazás eredményét. Oleg Kucin a párt kárpátaljai szervezetének vezetője arra hivatkozott,hogy a beregszászi népszavazás 3 pontban is sértette az ukrán törvényeket,például a szavazólapokon az ukrán nyelvű mellett magyar nyelvű szöveg is szerepelt.http://karpatalja.ma/kozelet/263-a-szvoboda-magyarellenes-akcioi

2011. február 11., péntek

Hagyományőrzés Kárpátalján a XXI.században.

 Az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak kézimunkázással,hiszen a népművészeti tárgyak iránt egyre inkább növekszik a kereslet. Nincs ez másként nálunk Kárpátalján sem.Ez egyrészt a turizmus fejlődésének köszönhető,másrészt egyre többen választják lakásuk diszitésére a himzéseket,szőtteseket és más természetes anyagból készült tárgyakat.
A Bereg-vidék himzés és szövéskúltúrája messze földön hires,melyre egészen rég felfigyeltek az idelátogatók.
A téli időszak kedvez igazán a himzés-szövés szerelmeseinek.Ugyanis ez egy igazán sok sok figyelmet,és türelmet igénylő munka.
Édesanyám sokat mesél még ma is gyerekkori emlékeiről,amikor is hosszú téli délutánokon,estéken összegyültek fiatalok-idősek,s bizony versengtek a szövőszék körül,hogy mikor ki üljön bele.A régmúlt idők különös varázsa ma is mosolyt csal arcára.
2-3 éve telente nálunk is megjelenik a szövőszék.S igazán mondhatom rohanó világ ide vagy oda,de magával ragadja a mai kor emberét is a hagyományőrzés varázsa. S nem mellesleg a szövőszékről lekerülő munkák mindegyikével különös ,megmagyarázhatatlan "kapcsolata" van az alkotónak.



2011. február 10., csütörtök

Salánki kuruc napok

Február 11-én,pénteken,délelőtt 10 órától Rákóczi utolsó országgyűlésének 300.évfordulója alkalmából Salánkon KURUC napokat rendeznek.

Ukrajna: börtön a kettős állampolgárságért?

Ha tehetné, büntetőjogi felelőségrevonást alkalmazna az Ukrajnában élő kettős állampolgárokkal szemben a Ukrán Népi Párt kárpátaljai szervezetének vezetője,Iván Gábor,aki a neve alapján magyar gyökerekkel rendelkezhet.Gábor mindezt azzal kapcsolatban fogalmazta meg,hogy a beregszászi és az ungvári konzulátusokon hatalmas az érdeklődés a könnyitett honositási eljárás után.
( Dunda György irása a Népszavának)
www.nepszava.hu

2011. február 9., szerda

Turulmadár,ukrán zászló....hogy is van ez???

A munkácsi vár Kárpátalja legnevezetesebb történelmi műemléke,amely jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. Kiemelkedő szerepet töltött be a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában. Hozzá szorosan fűződik Zrinyi Ilona,Bethlen Gábor,Szent István,Szent László és még hosszan sorolhatnánk itt a magyar történelem jeles alakjainak nevét.
S ma mégis,ha felsétál a várba,s azonbelül is kimegy a várteraszra,a kedves látogató némi csodálkozással vegyes felháborodottságot érezhet,s nem jogtalanul....A magyar eredetmondák mitologikus madara mellett ott diszeleg az ukrán diaszpóra jelképe a kék-sárga lobogó...